.5. fejezet – A klubban kezdődő éjszaka...
(Jenny)
Hangulatos helynek tűnt, ahova jöttünk, igazán belopta magát a szívembe. És megláttam ott két másik egyént is, akikkel már találkoztam. Tom egyből elénk sietett, és nem törődve Rick derekamra tett kezével szorosan magához húzott.
- Reméltem, hogy újra láthatlak – mondta.
- Tom – szólt rá Rick, de az illető tudomást se vett róla.
- Mit szeretnél inni? A vendégem vagy – mondta vigyorogva.
Talán ha nem lett volna ilyen nyomulós, még meg is hívatom vele magam, de a tekintete az első találkozásunk óta sem változott, tartottam tőle valamiért.
Rick nem törődve Tom háborgásával, kézen fogott, és az egyik hátsó boksz felé vezetett, amely első látásra üresnek tűnt. Csak amikor beültünk vettem észre, hogy Rob van itt, Rick másik barátja, aki viszont kifejezetten szimpatikusnak tűnt. Régi rossz szokásomhoz híven képzeletben össze is párosítottam őt Kristennel, és a végeredménytől elakadt a lélegzetem.
Rick félreértette ezt is, meg azt is, ahogy Robra bámulok, mert elengedte a kezem, és féltékenyen figyelt bennünket. Rob is végignézett rajtam, de nem láttam különösebb érdeklődést a szemeiben. Ezt örömmel nyugtáztam is.
- Ma is fellépsz? – kérdezte tőle Rick nagyot sóhajtva.
- Pár perc múlva kezdek – felelte a kérdezett, néma kommunikációt folytatva szívem megdobogtatójával egy pár pillanatig.
Mielőtt megtudakolhattam volna, miről is van szó, Rob elnyomta a cigijét, majd kettesben hagyott bennünket és a színpad felé vette az irányt.
- Énekelni fog? – kérdeztem.
- Meg gitározni – válaszolta kelletlenül.
Elragadtatottan vártam, hogy meghallhassam. Erre pár pillanattal később sor is került, és lenyűgözve hallgattam az előadását szinte egész este.
(Rick)
Mindaz, amit ettől az estétől vártam, meghiúsulni látszott. Elsőként Tom tette tönkre a belépőnket, utána pedig Robra lettem féltékeny, habár ő könnyebben vette a lapot, és azonnal eltűnt, amikor kimondatlanul erre kértem.
Az viszont egy cseppet sem tetszett, hogy Jenny végig őt bámulta. Válaszolt ugyan a kérdéseimre, de mintha teljesen elvarázsolódott volna. Szinte feleslegesnek éreztem magam. És csalódott voltam. Az elmúlt két nap után abban reménykedtem, hogy valóban érez irántam valamit, most viszont úgy tűnt, egyáltalán nem én érdeklem.
A pulthoz mentem, és rendeltem magamnak egy sört, Jennynek meg egy Camparit, mivel azt kért. Amint visszafordultam a boksz felé, láttam, hogy Tom kihasználta a pillanatot, mert máris Jenny mellett üldögélt, véleményem szerint túl közel, és valamit veszettül magyarázott neki.
Bár csalódtam Jenny Rob iránt tanúsított viselkedése miatt, mégsem hagyhattam pácban. Határozottam elküldtem Tomot, amint odaértem, majd hűtlen szívszerelmem hogyléte iránt érdeklődtem.
- Kösz, jól, isteni ez a hely – lelkesedett.
Önkéntelenül is elmosolyodtam. Ez már megint kezdett hasonlítani arra a Jennyre, aki a nap során elkápráztatott, nemcsak a kisugárzásával, hanem a nevetésével, a gondolkodásával is.
Tom lelépett, és Rob sem jött vissza, holott egy ideje már befejezte a „műszakot”. Ez utóbbi viszont Jennynek is feltűnt, aki meg is érdeklődte, hova lett. Ekkor telt be a pohár. Belőlem senki ne csináljon hülyét. Még akkor se, ha a szívemet már elrabolta.
- Figyelj ide… - néztem rá komolyan. – Ha inkább vele akarsz… bármit is… Akkor ezt most hagyjuk abba.
Jenny meglepődve nézett rám, majd csengő hangon felnevetett, mintha egy jó viccet mondtam volna. Nem értettem. Először. De amikor felállt, kilépett a boxból, majd a kezét nyújtotta felém, gondolkodás nélkül mentem utána.
A táncolók közé vezetett, mégis egy félreesőbb sarokba, ahol olyan szinten rám tapadt hirtelen, hogy a lélegzetem is elakadt. Megfogta a kezeimet, a derekára tette, majd a nyakam köré fonta a karjait, és apró puszikat lehelt az államra.
- Szerinted veled tenném ezt, ha őt akarnám? – suttogta csábítóan.
Először azt hittem, nem értem jól a zenétől, amit mond, de nem ismételtettem meg vele. A következő tette ugyanis meggyőzött róla, hogy mégis jól hallottam.
Lábujjhegyre állt, és az ajkaival lágyan végigsimított a számon. Észre sem vettem, mikor történt, de arra eszméltem, hogy már a falnak döntve emelem magamhoz, és szenvedélyesen falom az ajkait.
A hangos zene ellenére is hallottam felnyögni, amint feljebb gyűrtem a ruháját, és az egyik lábát a csípőmre emelve fészkeltem magam a lábai közé. Megrémített az érzések intenzitása, amelyek átjárták a testemet, de nem tudtam megálljt parancsolni az ösztöneimnek.
Kisvártatva levegőre volt szükségem, és nemcsak pillanatnyilag, hanem azért is, hogy valamelyest kijózanodjak. Eleresztettem Jennyt, aki még bódultan kapaszkodott belém, majd kézen fogtam, és a kijárat felé vezettem.
A kinti friss levegő igyekezett ugyan lehűteni a kedélyeimet, de nem sok sikerrel. A parkoló felé vettem az irányt. Jenny szótlanul követett.
Az autóm mellett megálltam, és tudtam mit akarok. Azt viszont nem, hogy ő mit szeretne.
- Velem töltenéd a ma éjszakát? – kérdeztem, meghagyva neki a választás lehetőségét.
(Jenny)
Már tánc közben is tudtam, hogy helyesen cselekszek. Elképzelésem nem volt, honnan szedi azt Rick, hogy én bármilyen szinten is érdeklődnék Rob iránt. De igyekeztem meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. És ami táncnak indult, valami egészen mássá alakult már bent, a klubban is.
Most pedig itt állunk kint a szabad ég alatt, de az agyamat továbbra is elhomályosítja a vágy, amit még életemben nem éreztem senki iránt. Nem is akadt túl sok jelentkező, akivel eljutottam volna idáig, ráadásul alig pár napi ismeretség után, de ez a mostani érzés mindent felülmúlt.
Rick megkérdezte, vele tölteném-e a mai éjszakát. Szívem azt kiáltozta, hogy ne csak ezt az egyet akarjam, hanem az ezentúl következő több ezret is, de egyelőre be kellett érnem ennyivel.
- Igen – suttogtam.
Rick arcán a tanácstalanságot felváltotta a bent tapasztalt vágy. Újra magához húzott, és az autónak döntve ott folytatta, ahol pár perce abbahagytuk.
Nehezen engedtük el egymást. A kocsiban jöttem csak zavarba, amikor a lakása felé tartottunk. Kissé féltem. Főleg attól, hogy csalódást fogok neki okozni. Nekem ő máris többet adott, és mutatott, mint eddig bárki, de nem tudtam, hogy ez vajon fordítva is így van-e.
Szótlanul vezetett egy darabig, majd leparkolt egy tömbház előtt. Leállította a motort, de még nem szállt ki. Kérdően rám nézett, töprengve ráncolta a homlokát, mintha ő gondolta volna meg magát máris.
- Nem gondoltad meg magad? – kérdezte kissé kifordítva előző gondolatomat.
- Nem – súgtam, és hirtelen tényleg biztos lettem magamban.
Akármi is fog most történni, hogy soha nem fogom bánni egy pillanatig sem a döntésemet, ebben biztos voltam.
- Akkor gyere – ezzel kiszállt a kocsiból, nekem is kinyitotta az ajtót, majd a lakásába vezetett.
Kíváncsian körülnéztem, és egész otthonosnak találtam. Kislánykoromban lakberendező szerettem volna lenni, de ezen a lakáson semmit nem változtattam volna meg. Zavarba jöttem, amikor Rick megérintette a karomat.
- Kérsz valamit inni? – kérdezte jó házigazda lévén, de sejtettem, hogy már egészen máshol járnak a gondolatai.
Valahol ott, ahol az enyémek is. Nemet intettem a fejemmel, és vártam a következő lépést. A klubban bátrabb voltam, akkor még a kevéske alkohol is hatása alatt tartott, mostanra viszont kijózanodtam. Illetve csak kedvesem közelsége bódított el.
És az érintése, amely felkúszott a karomon, kisimította a hajam a nyakamból, majd a tarkómra siklott a keze, és magához húzott. Másik karja a derekamat ölelte át. Én félénkebben simítottam végig a mellkasán, de aztán megadva magam a vérforraló érzéseknek, a nyaka köré fontam a karomat, és megadóan nyújtottam a számat a csókjáért.
Ezúttal nem a szenvedély dominált, inkább valami mélyebb, sokkal érzékibb együttlétre felkészítő ismerkedés, amely csakhamar átváltott perzselő szenvedélybe. Észre sem vettem, Rick mikor húzta le a cipzárt a ruhámon, és simította le a vállamról.
Elpirultam, amint ráébredtem, hogy fehérneműben ácsorgok előtte, de őt nem hozta avarba a szituáció. A nyakamat hintette tele apró csókokkal, önkéntelen sóhajtást idézve elő belőlem ezzel. Az ujjai pillanatok alatt kikapcsolták a melltartómat.
Hogy én se legyek lemaradva, az ingje gombjait kezdtem bontogatni, majd lesimítottam a válláról. Ezután a melleimen éreztem meg az ajkait, majd térdre rogyott előttem. A kezei a fenekemet cirógatták, és megremegett a lábam, amikor az csókjait a combjaimon éreztem.
Ujjai a bugyim pántja alá siklottak, hogy szédítő lassúsággal húzza le rólam. Kiléptem belőle, mire felemelkedett, és a karjába kapott. Ködösen érzékeltem, hogy talán a hálószoba felé visz. Igazam lett, amint megéreztem felhevült bőröm alatt a hűs lepedőt.
Egyenként kapcsolta ki a szandáljaimat, szüntelenül csókokkal borítva a térdemet, és a lábszáramat. Kitárulkozva, meztelen valómban feküdtem előtte, cseppet sem szégyenkezve a tetteim miatt.
Rick ezután felállt, megszabadult a saját ruháitól, majd már semmi sem választva el forró bőrünket simultunk össze újra. A szája az enyémet kereste, nyelve az enyémet kutatta, és újabb szédítő csókban egyesültünk.
Keze végigsimított közben a testemen, hogy a lábaim között megállapodjon. Az ujjai szikrázó tűzbe borítottak körülöttem mindent, amint megéreztem az óvatos érintését. A szája megint a melleimre siklott, majd a hasamon át egyre lejjebb, hogy ujjait a nyelve váltsa fel testem legérzékenyebb pontján.
Felsikoltottam a gyönyörtől, mire azonnal visszaemelkedett hozzám.
- Jól vagy? – suttogta.
Bólintottam, de eszembe jutott, hogy egyvalamit azért nem ártana közölnöm vele, mielőtt tovább megyünk.
- Szeretnék valamit mondani – kezdtem bódultan a vágyakozástól.
